Kozics Júlia

Lettország hamarosan hazai gyártású drónokkal és radarrendszerekkel látja el Kijevet – közölte május 11-én Ukrajna lett nagykövete a The Kyiv Independent beszámolója szerint. 

Anatolij Kucevol az Ukrinformnak adott interjújában elmondta, hogy az ukrán és a lett vállalatok közötti katonai-technikai együttműködés egyre erősödik. „Vannak más együttműködési területek is, de ezeket most biztonsági okokból nem nevezhetem meg” – tette hozzá.

Lettország a háború kitörése óta Ukrajna egyik leghűségesebb támogatója, és évente GDP-jének 0,25 százalékát fordítja Ukrajna katonai segélyezésére.

Az ukrán erők folytatják a védelmi műveleteket az északi határ menti települések körül Harkivban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti beszédében a The Kyiv Independent beszámolója szerint. 

A harcok Sztrileca, Kraszne, Morohovec, Olajnyikovo, Lukjanci, Hatiscsje és Pletenivka települések körül folynak. Csapataink már második napja hajtanak végre ellentámadásokat, védik az ukrán területet

– mondta az elnök.

Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy a helyzet a jelentések szerint „különösen feszült” a Donyecki területen, Pokrovszkij irányában, Szemenivka és Netajlove falvak közelében. „Naponta több mint 30 összecsapás történik, rendkívül nehéz a helyzet” – mondta Zelenszkij.

Mint írtuk, az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy az orosz erők öt határ menti falut foglaltak el pénteken a Harkiv régióban.

Lengyelországnak egyre súlyosbodó hibrid háborúval kell szembenéznie, a Belaruszból érkező illegális migráció kivédése érdekében pedig megkezdte teljes keleti határszakaszának további megerősítését – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a lengyel–belorusz határnál.

A kormányfő a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Karakule faluban látogatta meg a határőrség és a hadsereg egységeit, miután jelentések érkeztek arról, hogy a belorusz titkos rendőrség több száz migránst szállított a lengyel határra, hogy összehangolt átkelési kísérlettel nyomás alá helyezzék a lengyel határvédelmet.

Ne legyenek kétségeinek, Belarusz egy Lengyelországgal szemben egyre agresszívebb szándékkal fellépő állam, amely társszervezője ennek a gyakorlatnak a lengyel határon

– fogalmazott.

Szerinte Lengyelországnak az Aljakszandr Lukasenka vezette belorusz rezsim szervezésében a keleti határra nehezedő nyomás mellett a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is meg kell erősítenie határvédelmét.

Több lépcsőben építik ki a keleti határszakaszt

Tusk elmondta továbbá, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma napról napra emelkedik, de Lengyelország számított erre, így a határ menti védművek korszerűsítésére irányuló munkálatok már megkezdődtek, az erődítéseket pedig a tervek szerint több lépcsőben építik ki a keleti határszakasz teljes hosszában.

Részleteket ugyan nem közölt a tervezett intézkedésekről, illetve az erre elkülönített pénzforrásokról, de közölte, hogy amikor Lengyelország biztonságáról van szó, akkor „nincsenek korlátok”. A kormányfő emellett reményének adott hangot, hogy az Európai Unió is hozzájárul a saját keleti határának megerősítését illető költségek fedezéséhez.

Az MTI beszámolója szerint Lengyelország, Litvánia és Lettország határa 2021 óta fokozott nyomás alá került Belarusz irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.

Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka belorusz vezetőt, hogy a migrációs válság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka mindezt tagadja.