Molnár Gergő

Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelgő kínai látogatását arra is felhasználhatja, hogy meglátogassa regionális szövetségeseit, Vietnamot és Észak-Koreát – jelentette az Amerika Hangja (VOA) május 10-én szakértő elemzőkre hivatkozva.

Putyin április 25-én megerősítette, hogy májusban ellátogat Kínába, de időpontokat nem közölt. A látogatásra valószínűleg a hónap második felében kerül majd sor. A Vietnam News Agency arról számolt be, hogy Nguyen Phu Trong főtitkár, a kormányzó Vietnami Kommunista Párt vezetője március 26-án egy telefonhívás során meghívta Vlagyimir Putyint, Oroszország elnökét. Az orosz elnök elfogadta a meghívást, és beleegyezett a megfelelő időpont egyeztetésébe – írja a The Kyiv Independent.

Szakértők szerint a vietnámi látogatás lehetővé tenné Putyin számára, hogy bebizonyítsa, hogy az Oroszország ukrajnai invázióját követő nyugati szankciók nem izolálták az országát, míg Hanoi továbbra is középutat kereshet Kína és az Egyesült Államok között.

Putyin felhasználhatja ezt a lehetőséget, hogy meglátogassa Oroszország három legközelebbi partnerét Ázsiában: Kínát, Vietnamot és Észak-Koreát

– mondta Ian Storey, a szingapúri ISEAS-Yusof Ishak Institute kutatóközpont munkatársa. „Putyin ezt a látogatást arra használná fel, hogy jelezze a világnak, hogy kormánya »Kelet felé fordulás« politikája továbbra is jó úton halad, és a Nyugatnak nem sikerült elszigetelnie Oroszországot” – tette hozzá az elemző.

Ha Putyin meglátogatja őket, akkor Vietámnak jó esélye lesz arra, hogy megvizsgálják, hogyan vásárolhatnának fegyvereket Oroszországtól

– fogalmazott Nguyen The Phuong, a Canberra Új-Dél-Wales Egyetem doktorjelöltje.

Vlagyimir Putyin kínai látogatása lesz az első külföldi útja azóta, hogy megnyerte ötödik mandátumát a márciusi elnökválasztáson. Az orosz elnök korábban tavaly októberben járt Kínában, hogy részt vegyen a pekingi Egy övezet, egy út kezdeményezés fórumán.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletével jóváhagyta az Orosz Föderáció állampolitikájának alapjait a történelmi nevelés területén – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A május 8-án aláírt dokumentum – amely a hivatalos jogi információs portálon jelent meg –  „meghatározza az Orosz Föderáció állami politikájának céljait, alapelveit és mechanizmusait a történelemoktatás területén”.

„Az állami politika megvalósítása a történelemoktatás területén hozzájárul az összorosz polgári identitás fenntartásához és megerősítéséhez az orosz társadalom eredendő értékrendje, a hazaszeretet, az orosz történelemben való részvétel és az ősök iránti tisztelet alapján, az orosz társadalom kohéziójának erősítéséhez, a polgári béke és harmónia fenntartásához a történelmi múlt objektív megértése alapján” – hangsúlyozza a dokumentum.

A dokumentum kimondja, hogy a történelemoktatás tárcaközi bizottsága koordináló és tanácsadó testület lesz az orosz elnök irányítása alatt, nyomon követve az állampolitika alapjainak végrehajtását célzó intézkedéseket a történelmi nevelés területén, és éves jelentést készít az államfőnek.

Vlagyimir Putyin rendeletében a történelmi nevelés céljaiként az összorosz állampolgári identitás kialakítását és az orosz világ megerősödését nevezte meg. Az elnök tizenegy munkaterületet vázolt fel e célok elérésére.

A rendelet célja, hogy biztosítsa a polgárok számára a megbízható és tudományosan megalapozott történelmi ismeretekhez és objektív információkhoz való hozzáférést Oroszország helyéről és szerepéről a világtörténelemben, a világcivilizáció fejlődéséhez való hozzájárulásáról, a hagyományos orosz szellemi, erkölcsi, kulturális és történelmi értékek megőrzéséről, valamint „az ezen értékekkel ellentétes, destruktív ideológiai magatartás Oroszország népére való ráerőltetésére irányuló kísérletekkel szembeni feltételek megteremtéséről”.

A rendelet szerint Oroszország nagyszabású oktatómunkát kíván folytatni a Nyugat által szervezett történelemhamisítás elleni küzdelem érdekében. A fenyegetések között a dokumentum kimondja, hogy „a kollektív Nyugat a történelem meghamisítását fegyverként használja egy információs háborúban, amelynek célja az orosz társadalom és az állam integritásának lerombolása”.

Az Orosz Föderációban élő állampolgárok és külföldiek történelmi műveltségének növelése érdekében egységes módszertanra van szükség a „történelemoktatáshoz, az óvodai nevelési szervezetektől kezdve a felsőoktatási oktatási szervezetekig” – írja a dokumentum.

Putyin elrendelte egy egységes digitális platform létrehozását is, amely hozzáférést biztosít az oktatási anyagokhoz és módszertani ajánlásokhoz Oroszország történelméről, beleértve a külföldi oktatási szervezeteket is. A külföldi oktatási platformokat hazai analógokkal cserélik le. 

Első alkalommal május 8-án ünneplik Ukrajnában a második világháborús nácizmus feletti emlékezés és győzelem napját azóta, hogy 2023-ban hivatalosan megváltoztatták az ünnep dátumát – írja a The Kyiv Independent.

A legtöbb európai nemzet május 8-án ünnepli az európai győzelem napját Németország feltétel nélküli kapitulációjának évfordulója alkalmából. Oroszország és néhány volt szovjet ország május 9-én tartja a győzelem napját, a nagy honvédő háború elnevezést használva.

Ukrajna is május 9-én ünnepelte a győzelem napját egészen 2015-ig, amikor Petro Porosenko akkori elnök a második világháborúban a nácizmus feletti győzelem napjára változtatta az ünnep elnevezését. Május 8-át az emlékezés és megbékélés napjának jelölte ki. Május 8. munkanap volt, május 9. pedig munkaszüneti nap maradt.

Volodimir Zelenszkij elnök 2023-ban törvényt írt alá, amely hivatalosan május 8-ra változtatta Ukrajna második világháborús megemlékezésének dátumát, ezzel igazodva Európa nagy részéhez, és jelezve a szovjet korszakban megszokott ünneptől való teljes elszakadást.